Hanna Laura

Babóca 13 hetes :)

"Azt kérdezed tõlem hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jön az alkonyat, mint ha szellõ jelzi a förgeteget- ezer pici jelbõl tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap illatát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret- pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat, záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget- mindenkinél jobban téged így szerettelek. "

Bella betöltötte tizennyolcadik születésnapját, és ettől egyáltalán nem boldog. Sőt! Ha lehetne, nemzeti gyásznappá nyilváníttatná. Egy évszázad ide vagy oda Edward javára, akkor is úgy érzi biológiailag máris idősebb a fiúnál. Alice persze nem fér a bőrébe, és mindenáron bulit akar rendezni a lánynak. A buli ünnepinek indul, de hatalmas katasztrófa kerekedik belőle. Bella élete veszélybe kerül, Edward pedig élete legnehezebb döntését hozza meg.

A lánynak nincs más választása, mint beletörődik a döntésébe, de ennek nagy ára van. Már nem a régi lány koptatja az iskolapadot, barátaival nem törődik, a tanulásba és a magányba menekül. Jacob Black az egyetlen, aki közel kerül hozzá. A fiú visszahozza a lányt az életbe, de hamarosan ő is furcsán kezd viselkedni.

Bella eddig azt hitte már megismerte Forks összes titkát. De az első rész csupán a kezdet volt! Újra veszélyben az élete, és neki megint hallgatnia kell.

Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…

Ki ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki a három testvér közül egyedüliként élte túl VIII. Henrik kegyetlen bosszúját? A róluk szóló történet nem csak Angliában lett az Év Romatikus Regénye, hanem világszerte nagy sikert ért el. Idén tavasszal A másik Boleyn lány című regényből készült hollywoodi szuperprodukció már a hazai mozikban is látható. Most pedig itt a történet folytatása, a Boleyn örökség. Újra VIII. Henrik udvarában vagyunk, pár év múlt csak el a sorsfordító és vallásújító események óta, s a király éppen harmadik feleségén is túl van már. Most két újabb áldozat-jelölt tűnik fel a színen a német Klevei Anna és a csalárd Howard család méltó sarja, a kis fruska Katalin. Az ő elbeszélésükből ismerhetjük meg ezt a vészterhes időszakot. A regény harmadik főszereplője és narrátora, a korábban sógornőjét és férjét elveszejtő, számító Jane Boleyn pedig, talán a legsikerültebb alakja ennek az izgalmas regénynek. Philippa Gregory, napjaink egyik legsikeresebb írónője ezúttal is remekelt. A könyvet megjelenése után egy évvel már majd negyven nyelvre lefordították, s azóta megjelent a folytatás A királynő bolondja, melyet kiadónk karácsony előtt készül megjelentetni.

A romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében.

Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé.

Hihetetlenül jó könyv!

Richard Maltby Jr. író, gyermekeinek próbált olvasmányt találni és így akadt rá Nyúl Péter és barátai kalandjaira. Az említett úr furcsállotta, hogy Miss Potter pont férjhez menetel után hagyott fel az alkotói munkával, s innentől már szaladt vissza a múltba az írói fantázia – valós életrajzi alapokra támaszkodva. A viktoriánus Angliában élt egy hölgy, akit Miss Beatrix Potternek hívtak. Egyenes úton haladt a vénkisasszonyság fele; életét csupán az általa kitalált és megfestett mókás állatfigurák – Nyúl Péter, Kacsa Jolán, stb – színesítették. Nem is érezte különösebb szükségét sem egyéb barátnak, sem vőlegénynek, családnak, megvolt a saját maga alkotta kis álomvilágban. Ám az állatkás történetek a hölgy tehetségéről árulkodtak, s a család egy pap barátja javasolta Beatrixnek műveit kiadatni. Az ifjú hölgy hát fogta magát, és elment egy pár kiadóhoz. Warne-éknál két mogorva üzletember - érdekes hátsó gondolatokkal - fogadta. A Warne fivéreknek volt még egy öccsük ugyanis, aki eddig kívül állt az üzleti életen, és hasonlóan ábrándos jellemmel bírt, mint Beatrix. Mr. Norman Warne volt hát a következő, kit megismerhetett a rajzoló hölgy. Itt viszont kellemesen csalódott, hisz a legifjabbik Mr. Warne kissé félszeg mosollyal, megnyerő humorral és gyengéd mondataival levette a lábáról már az első találkozásukkor. Az új pár minden szabadidejét együtt tölti – sokszor Mrs. Wiggin gardedámsága alatt… -, s a magánéleti boldogság mellett Beatrix életébe beköszön az üzleti siker is! Könyveit a kiadás után elkapkodják, maga-sem-hitte népszerűséget szerez magának Miss Potter. A történet a karácsonyi partyn csúcsosodik ki: Mr. Norman Warne felfedi Beatrix szülei előtt is nősülési szándékait. Lévén egyszerű kereskedő, Potterék nem örülnek egy szem leányuk esetleges „rangon aluli” férjhezmeneteléhez. Beatrixnak hát ultimátumot ajánlanak: a szokásos féléves vidéki nyaralást vőlegénye nélkül kell töltenie, a szülőkkel, s ha Mr. Norman érzelmei valóban mélyek, akkor legyen oly szíves megvárni szíve hölgyét. Beatrix tombol a dühtől, kalitkába zárt madárnak érzi magát, és borzasztóan megutálja saját életét, helyzetét; de elfogadja a szülők – elsősorban Mrs. Potter – döntését. Utazás előtt a sietve – és az utolsó pillanatban – befutó Norman a vonat gőzében megcsókolja kedvesét. Beatrix a csók ízével szájában utazik tova. Szíve teli van felfokozott érzelmekkel. Mr. Warne hasonlóan érezhet; naponta küld levelet a lánynak. Beatrix – amikor épp nem levelet olvas vagy ír – képzeletbeli barátaival tölti ideje nagy részét és Kacsa Jolán kalandjainak sokaságát alkotja. Aztán egyszer csak elakad a levélfolyam. Beatrix rosszat sejt, de érzéseit elnyomja a gondolat: Norman említett egy külföldi utat, biztos azért nem ír. Sajnos nem így van. Mr. Warne húga, Millie a következő levél írója: testvére köhögésrohamai egyre rosszabb állapotba hozzák Normant. Millie kéri Beatrixot, hogy utazzon haza, aki ennek maradéktalanul eleget is tesz. Hazaérve viszont már csak a rossz hírrel szembesülhet: meghalt Norman. Még a temetésre sem sikerült odaérnie. Beatrix magába zuhan. Behúzza a függönyöket és a családi ház magányában – persze minimális számú, de őszintén aggódó személyzet mellett – megszállott módjára keresi az egykori egyensúlyt – a rajzaiban. Beszélget velük, alkalomadtán veszekszik; kezd az őrületbe kúszni a bánattal, de még a rajzok sem az igaziak. A legrosszabbtól egykori nagy barátnője, Millie menti ki, aki rávilágít helyzetének súlyosságára. Beatrix ugyan nem költözik Norman húgához, de vidékre igen. S mit ad Isten! Pont William Heelis ügyvéd úr segédkezik neki a költözésben! Mr. Heelis volt az első fiatalember, aki iránt az akkori kamasz Beatrix először szerelmet – vagy valami olyasmit – érzett egy hosszú közös kirándulás után. „Csodákat” láttak az erdők mélyén, tisztásokon és barlangban, de Beatrix számára mégis szomorúan ért véget..

Végül Beatrix hozzáment Mr. Heelishez és még 30 évet éltek együtt, de már csak nagyon kevés mesét írt élete végéig..

A karácsony nálunk ezerszer jobb, mint bárhol máshol. Korán elkezdünk iszogatni, és míg mások csak egy angyalkát várnak, hozzánk több is érkezik.

Elküldenéd a fényképedet?
Megmutatom az angyalkának, mit kérek. Boldog karácsonyt!

Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.

Csillagszóró szórja fényét,
árasztja a szeretetet s a békét.
Angyalka száll házad felett,
hogy átadjon egy üzenetet: BOLDOG KARÁCSONYT!

Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja.

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!
 

Ahelyett, hogy vennék Neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok Neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája.